A BÁCSVÍZ ZRT tájékoztatója a téli előkészületekről.

klikk a képekre!

MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG

BERUHÁZÁSNÁL

2014. december 12.

Napelemes megújuló energia információs pont, ahol választ kap kérdéseire!

A SZOLÁRPONT-APAJ pályázati projekt a „Fenntartható Ráckevei térség megteremtése” fejlesztési területen belül, a megújuló energia információs pont HVS intézkedésnek megfelelően megvalósított beruházás, mely az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program LEADER III-as tengely - Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése- keretében nyert támogatás segítségével jöhetett létre.

Elnyert támogatás összege: 1.530.318 Ft
Ügyfél neve: GIRAFFE E.T.K. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Képviselő neve: Novák Pál
Címe: 2345 Apaj Kinizsi Pál utca 9.

A megnyitó ünnepségen a ráckevei HACS munkatársai, kollégák, villamos kivitelezők és önkormányzatokat képviselő polgármesterek vettek részt. Dóka Gábor köszöntőjében elmondta, hogy az ilyen beruházások segíthetik elő a ma még laikus lakosság tájékoztatását, a kivitelezéssel próbálkozó vállalkozások felkészítését és adhatnak információt a tervezés kezdeti lépéseitől az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokig. Novák Pál, a Giraffe E.T.K. Kft. vezető tervezője megköszönte a Nemzeti Vidékfejlesztési Program LEADER pályázati rendszer irányító hatóságának a lehetőséget. Az ezt követő prezentációjában teljes történeti áttekintést adott a napelemes rendszerek fejlődéséről, alkalmazási lehetőségeiről, hangsúlyozva, hogy egy családi ház teljes villamos fogyasztását biztosíthatná egy 1,5 négyzetméteres felületre eső napenergia. Az átadás egyik fontos momentuma volt, hogy az apaji Arany János Általános Iskola ZÖLD ISKOLA programjába beillesztésre kerül a SZOLARPONT-APAJ bemutatása, hogy már az általános iskolás tanulók tisztában legyenek ezzel az alternatív megújuló energiaforrással. A képre kattintva galéria nyílik.

Az érdeklődők egy tájékoztató füzetben olvashatnak a különböző rendszerekről, számítási példával bemutatva egy hasonló beruházást. A 21. század legégetőbb kérdései közé tartozik az energia gazdálkodás, a megújuló energiahordozók hasznosítása, melyek közül a legkönnyebben elérhető a napenergia. Az bizonyos, hogy mindenki hallott már róla és azt is tudja, hogy villamos vagy hőenergiát állíthatunk elő hasznosítása során, melyek közül ez a projekt a villamos energia előállítását, háztartási méretekben való alkalmazását, vagy az ipari méretekben való felhasználáshoz működési elvét mutatja be.

Ha felkeltetem érdeklődését, látogasson el a SZOLARPONT-APAJ helyszínére és kérjen személyes tájékoztatást. .................................................Dóka Gábor


Vendégeink voltak...

A képekre kattintva nagyban megnézhető

Apaj lakói közül családunk volt az a szerencsés aki vendégül láthatta Andy Campbell angol világjárót és csapatát.

Andy mozgáskorlátozottként él 2004 óta, de gondolkodásmódja, akaratereje és emberi tartása arra ösztönzi, hogy folyamatosan feszegesse saját korlátait. Mostani vállalkozásában négy kontinensen 30.000 mérföldet (kb. 48.300 km) fog megtenni kerekes kocsival társai kíséretében és segítségével. Június elején indultak Londonból, azóta már megjárták Franciaországot, Belgiumot, Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és így érkeztek hozzánk Magyarországra. Követve a Duna vonalát a következő állomás Szerbia és Románia lesz, majd Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon keresztül érkeznek meg Mongóliába és onnan Kínába. Kína déli partjainál behajóznak és Amerika nyugati partjára mennek át. Innen ismét kerekeskocsival megy tovább Andy, Alaszkán, Kanadán és az Egyesült Államokon keresztül, Közép- és Dél-Amerika nyugati partját követve érkeznek meg a Jóreménység Fokához. Terveik szerint az út két évig fog tartani. A küldetés részletei, Andy gondolatai és bemutatkozása illetve az úti napló megtalálhatóak a www.pushingthelimits.com oldalon, illetve az ott található Facebook, Twitter, stb. közösségi oldal linkek segítségével számos más helyen is.
A korlátok ilyen mértékű feszegetését látva az ember elgondolkodik azon, hogy milyen könnyen mondjuk rá ennél sokkal egyszerűbb dolgokra is, hogy "ugysem fog sikerülni", "ezt én úgysem tudom megcsinálni", nekem ebben úgysem segít senki", stb. Andy nem így gondolkodik, hanem belevág a dolgokba. És van segítsége! Anyagi, erkölcsi és fizikai támogatottságot élvez ebben az expedícióban is. És nem csak sorstársait, hanem bennünket egészséges (?) emebereket is elgondolkodtat, hogy nem tudnánk-e mi is kicsit jobban feszegetni saját határainkat?


Hajrá Andy, Hajrá fiúk! És Köszönjük nektek a példát! A magam részéről virtuálisan ugyan, de biztosan végig követem ennek a nagyszerű embernek az útját és lélekben végig velük leszek. Ha van kedve a kedves olvasónak tegyen így, nekik rengeteget számít egy-egy bátorító bejegyzés is!!!
NÁdi


AZ ESTHAJNALCSILLAG ÁTVONULT A NAP ELÖTT

2012. június 6-án hajnalban Apaj községben is felhőtlen volt az ég! Aki ekkor megleste a kelő napkorongot, pici, sötét, kerek foltot láthatott rajta, távcső nélkül is. Ekkor ugyanis a Vénusz bolygó - népies nevén Esthajnalcsillag - a Földről nézve épp a Nap előtt vonult el. Mivel naptevékenységi maximum közelében járunk, valószínűleg más sötét foltok is voltak a Napon, ezek az ún. napfoltok azonban kisebbek, rendszerint nem szabályos kör alakúak, és a Nap forgásával együtt viszonylag lassan látszanak elmozdulni. A "Fekete Vénusz" viszont gyorsabb lesz, és néhány óra alatt végigsétált a Nap előtt, majd (nyári időszámítás szerint) 7 óra előtt pár perccel már elhagyta a napkorongot.
Unokáink sem fogják látni
A 20. században nem volt Vénusz-átvonulás, legutóbb 2004-ben figyelhettük meg a ritka jelenséget. Ez Magyarországról jól látható volt, mert délelőtt, derült égbolton játszódott le.
Az idei után legközelebb 2117 decemberében lesz Vénusz-átvonulás, de az hazánkból nem látszik majd. A következőnek - 2125 decemberében - is csak a legelejét láthatjuk. Kései utódaink számára Magyarországról 2247 júniusában következik be ismét olyan Vénusz-átvonulás, amelyet jól megfigyelhetnek, ha az idő derült lesz. Tehát a most születő generációk soha nem láthatják ezt az eseményt!
Niklai Ádám két fotót is készített erről az eseményről, amit itt szeretnék közzé tenni, hiszen ez a kép Apajon készült!


A képekre kattintva nagyban megnézhető!

 

FIGYELEM! SOHA NE NÉZZÜNK MEGFELELŐ VÉDŐESZKÖZ NÉLKÜL A NAPBA, SE TÁVCSŐVEL, SE KAMERA KERESŐJÉVEL, SE SZABAD SZEMMEL!
Az eseményről az alábbiakban olvashatnak részletesen:
Mi történik június 6-án?
Naprendszerünk nagybolygói - köztük a Föld - a Nap körül keringenek. Pályájuk síkja, ha nem is pontosan, de nagyjából azonos. (Ha a Naprendszert nagy, korong alakú dobozba képzelnénk, a doboz vastagsága az átmérőjének csupán a 60-ad része lenne. Ebből a dobozból a kisbolygók, üstökösök pályája kilógna, de a nagybolygóké mind benne volna.)
A Vénusz közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, hiszen közepes naptávolsága 108 millió km (a Földé 150 millió km). Keringési ideje kb. 225 nap, de mivel a mozgó Földről figyeljük, úgy látjuk, mintha 584 nap alatt kerülné meg a Napot. Ha a Föld és a Vénusz pályasíkja egybeesne, akkor a Vénusz minden keringés során egyszer elhaladna a Föld és a Nap között, vagyis a Földről nézve a napkorong előtt.
A két bolygó keringési síkja azonban 3,4 fokos szöget zár be, ezért általában úgy látjuk (azaz látnánk, ha erre nem a nappali égen kerülne sor, és a Vénusz nem az árnyékos oldalát fordítaná felénk), hogy a Vénusz a Nap alatt vagy fölött halad el. A Föld, a Vénusz és a Nap csak ritkán kerül egy egyenesbe, és ha ekkor a Vénusz van középen, sötét korongját megpillanthatjuk a Nap előtt. Ez (ahogy a csillagászok sokszor nevezik: fedés vagy okkultáció, illetve átvonulás avagy tranzit) következik be június 6-án reggel is.
A Nap előtt elvonuló Vénusz 2004. május 7-én Boros-Oláh Mónika felvételén (MCSE)
Mikor figyelhetjük meg a jelenséget?
Június 6-án reggel 4.37 és 4.59 között emelkedik a látóhatár fölé a napkorong Magyarországon (lásd a táblázatot), azaz nálunk csak ekkortól lehet próbálkozni a megfigyeléssel. Napkeltekor a Vénusz korongja már a Nap előtt lesz, így Magyarországról az átvonulásnak csak az utolsó óráját láthatjuk.
A Vénusz a napkorong felső részén lesz, és jobbra felfelé fog levonulni róla.
Nem sokkal 7 óra előtt a jelenség már véget is ér: 6.37-kor a Vénusz belülről érinti a napkorongot, 6.55-kor pedig a Naptól távolodó Vénusz kívülről érinti a napkorongot.
Honnan érdemes megfigyelni a jelenséget?
A Vénusz átvonulása bárhonnan megfigyelhető, ahonnan a felkelő, a horizonton lévő napkorong is látszik. Magasabb fák vagy épületek mellett előfordulhat, hogy mire a Nap elég magasra emelkedik, hogy megpillanthassuk, már vége is a jelenségnek.
Hazánktól északabbra és keletebbre többet figyelhetnek meg a jelenségből: Alaszkából, Kína, Szibéria és Ausztrália keleti részéről például az egész átvonulás látható. Skandinávia legészakibb csücskéből szintén (de ott a Nap alacsony állása miatt a megfigyelés kényelmetlen és bizonytalan).

Bár a jelenség elvileg szabad szemmel is megfigyelhető, a távcső feltalálása előtti időből nem maradt ránk feljegyzés róla. A legrégibb adat 1639 decemberéből, Angliából származik. Ettől kezdve a csillagászok már figyelték a Vénusz-tranzitokat. A Halley-üstökös névadója, Edmund Halley ugyanis rájött, hogy ha a földön több helyen megfigyelik az átvonulást, és pontosan feljegyzik a bolygó be- és kilépésének idejét, akkor a különböző megfigyelők különböző adatokat fognak mérni; ezekből pedig, ismerve a megfigyelőhelyek távolságát, kiszámítható a Nap-Föld távolság, az ún. csillagászati egység. Az elv helyes, de mint kiderült, a mérés gyakorlati nehézségei miatt igen bonyolult lenne belőle elég pontos eredményt kapni. Mégis, mivel a csillagászati egység értékét akkor még csak nagyjából ismerték, Európa több pontjából megfigyelték az 1761. júniusi átvonulást; ekkor fedezték föl az előbb említett "fekete csepp" jelenségét. Ezek a megfigyelések azonban még nem voltak elég pontosak.
A világ csillagászai alaposan fölkészültek a következő, 1769. júniusi okkultáció megfigyelésére. Ebben vett részt Hell Miksa, a kiváló magyar csillagász, a bécsi csillagda igazgatója is, aki már az előző átvonulást is észlelte Bécsben. Az 1769-es jelenség Európa nagy részéről nem volt látható, ezért VII. Keresztély dán király meghívására Hell expedíciót vezetett a sarkkörön túli Vardö szigetére, hogy ott végezze el a megfigyelést. E veszélyes és megerőltető vállalkozás, Európában egyedül, sikerrel járt. Más expedíciók a Föld déli félgömbjén szintén elvégezték a mérést, és az adatok alapján többen is kiszámolták a csillagászati egység értékét. Hell kapta a legpontosabb eredményt (bár később szakmai és emberi rosszindulatból többen is - alaptalanul - kétségbe vonták számításainak korrektségét).
Áttekintés a Vénusz átvonulásról
Távoli átvonulások nyomában
A csillagászok más csillagok előtt elvonuló bolygókat, közöttük is főleg a Vénuszhoz vagy Földhöz hasonló méretűeket, tömegűeket és helyzetűeket keresnek napjainkban. Az ilyen, Naprendszeren kívüli bolygók, tehát exobolygók azonosításának egyik fő módszere során azt a csekély elhalványodást vizsgálják, amelyet a csillaga előtt elhaladó égitest hoz létre. Ennek az úgynevezett okkultációs módszernek az elvén működik a magyar-amerikai HatNET robottávcső rendszer, vagy a Kepler-űrtávcső is.
A Vénusz-átvonulás jól érzékelteti, hogy mennyire nehéz dolguk van a csillagászoknak, hiszen igen csekély az a halványodás, amelynek alapján a távoli exobolygókat ki kell mutatni. A Nap látszó átmérője fél fok, azaz 30 ívperc, a Vénuszé pedig a jelenség idején közel 1 ívperc. Emiatt a -27 magnitúdó körüli fényességű Napnál a Vénusz 0,001 magnitúdónyi halványodást okoz mindössze - nem véletlen, hogy a legpontosabban a légkörön kívülről, a világűrből lehet az ilyen csekély fényességváltozást biztosan érzékelni.

A Vénusz tanulmányozása ma is fontos terület, jelenleg az európai Venus Express-űrszonda kering a bolygó körül, és vizsgálja a légkörét. Mérései alapján sikerült megállapítani, hogy a sűrű atmoszférában a korábbi megfigyeléseknek megfelelően alkalmanként ingadozik a kén-dioxid-tartalom - talán változó vulkáni aktivitással kapcsolatos a jelenség. Az elemzések alapján néhány lávafolyás a bolygón viszonylag fiatalnak mutatkozik, akár az elmúlt néhány millió évben alakultak ki, utalva arra, hogy a bolygó még aktív lehet. Talán a legérdekesebb, és sajnos elég bizonytalan megfigyelés a Venus Expresstől, amely szerint a kiemelkedő, gyűrt felszínű és már korábban is a földi kontinensekhez hasonlított tesszera alakzatai talán gránitból állnak. Ha valóban ez építi fel őket, talán egykor globális lemeztektonika is volt a bolygón, és az ősi óceánok léte sem zárható ki. De a biztos eredményhez további mérések kellenek.
..........................................................................n.p.

Szálláshely az apaji önkormányzatnál

Klikk a képre!